A berendezés a Nap sugárzásának hatására meleg levegőt állít elő, amit csöveken keresztül a házba fuvat. A meleg levegő hatására nő a hőmérséklet - a napkollektor fűti a lakást.
Évi rezsi költség 60-70%-át a fűtés teszi ki. A szolár légfűtés ezt 40-50%-ban váltja ki roppant hatékonyan, az ingyenes, mindenki számára elérhető napenergia felhasználásával!
Használható egész évben. Magyarországon a fűtési szezon szeptembertől májusig tart (persze különböző intenzitással). Szeptembertől - decemberig, illetve februártól - májusig nagyon jó hatásfokkal működtettük, szinte alig kell bekapcsolni a "hagyományos" fűtést, és így rengeteg energiát megtakaríthatunk. Ha nincs volt köd, és kisüt a Nap, a szerkezet bekapcsol, és meleg levegőt fúj. Nem zavarja a hideg, csak a napsütésre "hangolódik". December és január hónapokban inkább fűtés kiegészítésképpen használható, mint fűtésre, viszont ha beleszámoljuk a fűtési szezon további 7 hónapját, akkor nagyon megéri az árát!
Télen és Nyáron is működik?
Sokan azt hiszik, hogy a napkollektorok csak nyáron használhatóak, hiszen a Nap csak nyáron süt. Szeretném eloszlatni ezt a téves gondolatot!
A Nap egész évben süt. A téli és nyári napsütés között az a legnagyobb különbség, hogy nyáron feljebb látható a Nap, míg télen lejjebb, majdnem a horizonton jár. A második különbség az, hogy nyáron hosszabb ideig, míg a téli időszakban rövidebb ideig süt.
Az első problémát könnyű orvosolni, mert a napkollektort úgy kell felszerelni, hogy nagyjából a téli időszakbeli nappályára nézzen. A ház falára szerelve, technikai okokból kb. 10°-kal megdöntve.
A második problémát, miszerint kevesebb ideig süt a nap úgy lehet megoldani, hogy több napkollektort, nagyobb felületet szerelünk be.
Télen a Nap csaknem ugyanolyan erősen süt, mint nyáron. Nyáron ugyan a napsugaraknak vékonyabb levegőrétegen kell keresztülhaladniuk, viszont télen kevesebb pára van a levegőben, és a Nap Föld távolság is kisebb, mint nyáron.
A kollektorok üveggel fedettek, tehát olyanok, mint egy miniatűr üvegház vagy pálmaház: kint hiába tombolnak a mínuszok, belsejükben dübörög a nyár.
Mennyit takaríthatunk meg vele?
Egyéni számításokra alapozva: az éves fűtés kb. 40-50%-át fedezi, ami igen jelentős megtakarítás. Főképpen akkor érezzük majd jelentősnek, ha az így megmaradó pénzt életszínvonalunk növelésére fordíthatjuk, és olyasmit is vígan megvásárolhatunk, amire eddig sajnáltuk a pénzt!
A médiákban, reklámokban minden pillanatban azzal bombáznak minket, hogy fektessük be a pénzünket valami igazán megtérülő dologba: kötvénybe, biztosításba, lakásba, nyugdíj-előtakarékosságba, stb... ami 30 év múlva garantáltan 20%-os növekedést fog jelenteni.
Viszont egy szót sem lehet hallani a megújuló energiák használatáról, amelyek már az első évtől kezdődően biztosan 40-50%-os megtakarítást jelentenek, és évente visszahozzák vételáruk minimum kétszeresét... és nem 20%-ot 30 év múlva.
Biztosan vannak olyanok, akik szeretnek várni, sok idejük van, és lelki problémát okoz számukra, a "hirtelen jött" pénz.
Aki viszont nem ilyen, az nyugodt szívvel gyarapodjon a megújuló energiák használatával!
A leghidegebb hónapokban amikor a napsütéses órák száma alacsony, csupán 20-30%-ot tud pótolni, viszont február végétől a hideg májusi napokig, illetve a szeptemberi ősz beálltától novemberig majdnem 100%-ot képes megtakarítani.
Fontos, hogy a napkollektorok nem helyettesítik a hagyományos fűtési rendszereket, tehát zúzmarás, hetekig tartó ködös időben természetesen nem fognak elegendő fűtést szolgáltatni. Viszont arra tökéletesen alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsük vele a fűtésszámlát, csillapítsuk gáz-, áram-, tüzelő fogyasztásunkat, csökkentsük a gázüzemű fűtőtestek szerviz-költségét, és végül - de nem utolsósorban - védjük a környezetünket.
Tehát ha légkollektort használunk :
- pénzt takarítunk meg
- növekszik életszínvonalunk, többet vásárolhatunk
- az egyik legnagyobb hozamú befektetés a piacon
- meleggé, otthonossá tesszük lakásunkat
- védjük bolygónkat a globális felmelegedéstől
- és nem utolsósorban: villoghatunk a szomszédok előtt!
Valóban egyszerű a beszerelése!
Egyetlen (vagy pár darab) kollektor felszerelése esetén egyszerűbb beépítési módozat választható!
Ugyanígy járhatunk el, ha a déli oldalon - egymás mellett találhatóak a fűtött szobák.
Sokan hiszik azt, hogy a napkollektor felszerelése egyet jelent a ház szétfúrásával, faltöréssel, napokig tartó bontással és porral! Pedig ez nem igaz: alig bonyolultabb munka, mint egy konyhai füstelszívó felszerelése. Nem csak a ház építési fázisában szerelhető, hanem a már elkészült házba is telepíthető.
A beszerelés lépései:
1. Válasszuk ki a ház déli oldalát. Ha nincs ilyen, akkor a DNY-D-DK-i irány is megfelel, vagy a legnaposabb oldal. (Természetesen D az ideális).
2. Fúrjunk be 4 tiplit, amelyekhez a napkollektor felfüggesztéseit rögzítjük.
3. Most jön a szerelés legnehezebb része: fúrjuk (véssük) ki a be- és kimenő csövek helyét a falban. (Kalapács + véső ajánlott).
4. Helyezzük a táblát az alsó két felfüggesztésre, majd emeljük a helyére.
5. Rögzítsük a felfüggesztéseket! Ezzel a "kinti" munka be is fejeződött.
6. Menjünk be a házba. Az alsó kivésett lyukba helyezzük a ventilátort, a felső lyukba a pillangó szelepes fedelet. (Ha az fal túl vastag, a leírás szerint flexibilis - harmonika szerű - légcsatornával kell megtoldani még a 4-es fázisban).
7. A vezérlést termosztát végzi.
Fontos elmondani, hogy a szerkezet a ház megépítése után is beszerelhető - tényleg minimális munkával.
Hogyan fog kinézni a házam a szerelés után?
A felső rácson jön ki a meleg levegő, az alsón - ami valójában a ventilátort rejti - a szoba hideg levegője áramlik be. A második kép jobb oldalán - középen megjelenő - termosztát tetszőleges helyen lehet. Legjobb helye a hagyományos fűtési rendszer termosztátja mellett van.
Működés:
E. A napkollektor táblába épített szabályozó elektronika, amely csak akkor "engedélyezi" a légfűtést, ha a napkollektor hőmérséklete egy bizonyos hőmérsékletet elért. A kapcsoló két kivezetése a szerkezet hátulján jön ki egy sorkapcson keresztül, amely közvetlenül a bevezető légcsatorna mellett kell bevezetni a házba.
T. Szoba-termosztát: Ezen lehet beállítani, hogy maximum mekkora hőmérséklet legyen a szobában, maximálisan hány fokra melegítse fel a napkollektor. Itt lehet kikapcsolni is a berendezést.
V. Szabályozott ventilátor: ez "szivattyúzza" ki a napkollektorból a felmelegedett levegőt, és továbbítja a szobába. Hálózati feszültséggel működik, az előbb említett elemek ezt kapcsolják be és ki.
K. Konnektor, hálózati feszültség.
! Figyelem! A vezetéket a napkollektor fémburkolata mellett kell elvezetni, illetve az alumínium légcsatorna alatt. Kevésbé körültekintő beszerelés esetén testzárlat keletkezhet, amely veszélyes lehet! Ezért a légcsatornát és a napkollektort földeljük le! (Ez technikailag azt jelenti, hogy még egy vezetéknek kell mennie a hálózati csatlakozó / konnektor "föld"-jétől a légcsatornáig, illetve kollektorig).
Felfűtési stratégia:
A szoláris légfűtés a szoba bútorzatába, falakban, padlóban és plafonban tárolja az energiát. Ez azt jelenti, hogy a felfűtési fázisban minden egyes elem felveszi a termosztáton beállított hőmérsékletet, majd a fűtés megszűnésekor - kisugározza (passzív sugárzóvá válik). Ez magasabb hőérzetet kelt, mint egy radiátor, mivel minden irányból áramlanak a hősugarak (nem csupán a levegőt melegíti). A szoba szigetelésétől és méretétől, valamint a külső és belső hőmérséklet különbségétől függően csökken a szoba hőfoka az idő múlásával. Egy nagy belmagasságú régi típusú házban a hőmérséklet csökkenés óránként kb.: 0.1 fok. Egy kisebb szobában (ugyan jobb hőszigeteléssel) óránként kb.: 0.2 fokkal csökken a hőmérséklet. Mindkét esetben - a kezdeti 24°C-os hőmérsékletből - 12 óra elteltével még "mindig marad" 22.8 és 21.6 fokos szobahőmérséklet. Ez azt jelenti, hogy a következő napfelkeltéig még mindig bőven a kellemes szobahőmérséklet tartományában marad otthonunk!
Mire elég egyetlen tábla?
Az eredeti termékspecifikáció szerint egy tábla kb. 30-40 négyzetméter területre elegendő Déli tájolás esetén. Ez légköbméterben kb.: 75-100 köbméter. Persze ne gondoljuk azt, hogy ha már 42 nm-es a szobánk, akkor a szolár légfűtés hatástalan lesz. Ilyenkor is tökéletesen működni fog, de pl.: nem 27°C-ra melegíti a helyiséget, hanem kb. 26°C-ra.
Tudni kell, hogy kevésbé napos időben - több napkollektor biztosabb szolgáltatást nyújt, mint egyetlen.
A következő részegységek tartoznak a napkollektorhoz:
Az alábbi eszközöket a napkollektorhoz adom, hogy megkönnyítsem a rendszer telepítését:
- magát a napkollektor tábláját
- ventilátort
- szoba-termosztát
- szellőzőrács - a meleg levegő kimenet esztétikussá tételéhez
Amit ezen felül meg kell venni:
- A szoba-termosztátot olyan helyre kell szerelni, ahol esztétikusan hat. Így a napkollektort és a termosztátot összekötő két-eres vezeték
- Vagy villásdugó, vagy egy sorkapocs a villamos hálózatra történő csatlakozáshoz.
- Ha a ház fala nagyon vastag akkor szükséges toldásként egy flexibilis légcsatorna, hogy a napkollektor és a ventilátor "összeérjen".
Műszaki paraméterek
Anyag: alumínium, légzárványos polikarbonát, saválló-rozsdamentes lemez
Méret: 2000x1000x100 mm
Súly: 25-30 kg
Levegő csonk átmérő: 100 mm
Hőelnyelő felület: 2 m2
Felszerelés: 60-900
Ventilátor áramszükséglete: 220V, 50 Hrz
Ventilátor teljesítmény: 18 W
Fűtési teljesítmény: max 1,5 kW
Fűthető terület jó hőszigetelésnél: kb. 40m2 ~ 100m3
A hőelnyelő felület változásával arányosan változnak a fenti értékek.
Energiakihozatal: 70 %
Elérhető hőlépcső: T= 30-40 celsius!
Légkollektor árlista:
40-50 nm alapterület fűtésrásegítésére alkalmas légkollektor ára 108.000 Ft + Áfa
Tartalmaz:
1 db 1m x 2m x 0,2m méretű lékollektor
1 db kollektor termosztát
1 db szoba termosztát
1 db ventilátor
1 db készlet (oldalfalra szereléshez)
80-100nm alapterületű fűtésrásegítésére alkalmas lékollektor ára: 160.000.- Ft + Áfa
Tartalmaz:
1 db 1,4m x 2m x 0,2m méretű lékollektort
1 db kollektor termosztát
1 db szoba termosztát
1 db ventilátor
1 db készlet (oldalfalra szereléshez)